L’amore a Milano


Ugyan az esküvői fotózásaim túlnyomó többsége hazai helyszíneken történik, azért időről-időre előfordul, hogy felkérnek egy-egy külföldi esküvő, e-session megörökítésére is. Ilyenkor előkapom a bőröndöm, amiből nem hiányozhat az évszaknak megfelelő ruházat, az útlevelem, na meg a fényképezőgépem.

Szerencsésnek érzem magam, hogy a képeimen keresztül lehetőségem van átadni mások boldogságát vagy bemutatni csodálatos helyszíneket, mint ahol most is jártam, Ági és Dávid jegyesfotózásán. Ennek a fotózásnak az elsődleges célja az, hogy a jegyespár kicsit belekóstoljon a fotózás hangulatába,  „összeszokjon” a fotóssal, így a nagy napnak már oldottabban indulhatnak neki.

milano 001 (Side 1)

Olaszországról mindenkinek a pizza, a heves gesztusok és a sok napsütés jut eszébe. Többször jártam már a taljánok földjén, de Milánó, a divat fővárosa eddig kimaradt az életemből. Ági és Dávid másfél éve költöztek Milánóba, ahova Dávid munkája szólította őket. Azóta élvezik a dolce vitát, bejárták már szinte az egész országot. Azt gondolom, hogy a fotók tökéletesen visszaadják azt, hogy jegyespárunk, (valójában azóta már házaspárunk) megtalálta a helyét és igazán otthon érzi magát Milánóban. Nagy előnyt jelentett a munka során, hogy Ágiék ennyire ismerik a várost, így különösebb rákészülés nélkül hatékonyan használtuk ki a rendelkezésünkre álló két délutánt. Nem véletlen hangsúlyozom, hogy a divat fővárosa, hiszen tényleg minden trend itt üti fel fejét először, az extrém öltözködésnek pedig nincs határa ebben a nyüzsgő városban.

Az első nap annyi célt tűztünk ki magunk elé, hogy ellövünk pár kötelező fotót Milánó nevezetességeivel, de alapvetően a hangulatot próbáljuk meg visszaadni. Ha pedig Milánó, akkor Galleria, amely a város igazi esszenciáját magában rejti: a divatot. Van aki nagy Gucci szatyrokkal a kezében, van aki csak erről álmodozva sétálgat,hisz több tízezer turista fordul meg itt nap mint nap. A fotókon Áginak és Dávidnak még így is sikerült kitűnni a tömegből:

Milano_cikk_1

Aztán olaszosra vettük a figurát, azaz ráérősen sétálgattunk a városban, és ha megláttunk egy szép udvart – amiből rengeteg van, tényleg csak nyitott szemmel kell járni – akkor beszöktünk…

Milano_cikk_2 milano 002 (Side 2)

Amikor pedig megéheztünk a nagy fotózásban, beültünk egy igazán olaszos, kockás abroszos étterembe. Nyilván előkerült egy üveg vörösbor is, hiszen az kötelező Olaszországban.milano 003 (Side 3)

Milano_cikk_5

Felsoroltam pár dolgot korábban, ami biztosan eszébe jut mindenkinek Olaszországról, na de kimaradt az olasz városok egyik védjegye: a robogó. Az egyik legcukibb story az volt, amikor már a második utcán parkoló robogóra küldtem fel Ágit és Dávidot. Először Ági feszített jókedvűen ezen a csodaszép sárga robogón, majd kis idő múlva Dávid is felpattant mellé. Egyszer csak látjuk a szemünk sarkából, hogy a motor tulajdonosa ezt már megelégelte és a pár méterre tőlünk lévő étterme előtt heves mutogatásba kezdett. Olyan olaszosan. Ha egy lány ül fel a robogójára engedély nélkül az nem baj, na de ha már a pasija is, az kész katasztrófa!

milano 004 (Side 4)Milano_cikk_6b

Az e-session második napján Lecco-ba utaztunk, a Comói-tó egyik legdélebbi városába, amely egy igazi kis ékszerdoboz. A Comói-tó az Alpok jégkorszakból visszamaradt gleccsertava, és ez alapvetően megadja a hangulatát a rajta fekvő városoknak is, és inkább Svájcra vagy Ausztriára emlékeztetnek. Ellentétben ezzel az óváros teljesen mediterrán, akár Toszkánában is lehetne hangulatos lakóházaival, szűk utcáival és csodás templomaival. Mire Leccoban elkezdtünk fotózni, Ági és Dávid már profikként pózoltak, így látványos képek születtek az Alpok havas hegycsúcsaival a háttérben.

milano 005 (Side 5) milano 007 (Side 7)

A tó partján fotózva az közelgő nyári zivatar türelmetlenül adta értésünkre, hogy fedezékbe kell vonulnunk. Viszont annál szebbek lettek a fotók, hiszen azontúl, hogy Ági göndör fürtjeit látványosan fújta a szél, az Alpok vonulatai fölött nyomasztó, egybefüggő szürke felhők gyülekeztek.

milano 006 (Side 6)

Ezt az izgalmas két napot a Dómnál zártuk egy jól megérdemelt olasz fagyival, amiről újfent konstatáltam, hogy a legfinomabb a világon. 🙂

milano 008 (Side 8)