A jó fotós kicsit mindenese is az eseménynek – interjú Timivel


Mióta fotózol?

Már nagyon régóta, de hivatásszerűen kilencedik éve fotózok esküvőket, jegyespárokat és majdnem ugyanilyen régóta kismamákat, babákat, családokat és céges rendezvényeket is.

Tudod számszerűsíteni az elmúlt évek tapasztalatait?

Hú, épp nemrég számoltam utána, közel 300 esküvőt fotóztam már és kb. 100 vállalati nagyrendezvényt! Az elmúlt években a párok már komplex szolgáltatáscsomagot szoktak kérni: jegyesfotózás, esküvő és ha jön a gyermekáldás, akkor kismamafotózást is. Digitális korban élünk, ma már mindenki mindent dokumentál, még az ebédjét, így egyre többen szeretnék, ha életük minden fontos pillanata meg lenne örökítve. Nem csak mobil kameráján keresztül, hanem szépen fényelt, olykor művészi képeken.

Esküvők, kismamák, családok, céges rendezvények. Van kedvenced?

A kedvencemmé sosem az alkalmak, hanem mindig a történetek válnak. Minden esküvő szép, minden menyasszony szép és minden kismama is az. De azok a sztorik, amelyek a jegyesfotózással indulnak, majd következik az esküvő, aztán ott vagyok a babavárás örömteli pillanatainál, majd a szülővé válás első alkalmainál, aztán a család legfontosabb eseményein, a pici szülinapjától, egészen apa céges kitüntetéséig – na ezek a történetek a kedvenceim. Ahogy nem csak a kamerán keresztül látok, hanem lassan a részesévé válok annak, ahogy egy kapcsolatból jól működő család lesz. Tulajdonképpen az én munkám nagyon pozitív, mert az örömről, a sikerről szól, hiszen a legboldogabb pillanatoknál vagyok jelen. Ez nagyon inspiráló és kicsit néha megtévesztő is.

Megtévesztő. Ezt hogy érted?

Ha csak a tökéletes pillanatokban vagyunk jelen, könnyen elhihetjük, hogy vannak emberek és vannak kapcsolatok, amelyeknek nincs árnyoldaluk. Ez néha zavarba ejtő tud lenni, de jó ha tudjuk és ismerjük a fent és lent dinamikáját. Nem akarom túlpszichologizálni.

Ez egy nagyon személyes és intim műfaj, közel kell kerülnöd a megrendelőidhez, hogy megismerd őket és a legjobb oldalukat tudd megmutatni. Ehhez hasznos, ha van pszichológiai jártasságod. Segít ebben az, hogy nő vagy?

Mindenképp! Az esküvő után 3-4 héttel szoktam átadni a kidolgozott teljes képanyagot a nagy napról. Akkor már túl van a pár az esküvői „sokkon”, feldolgozták az eseményeket. Nagyon sokszor kapom azt a visszajelzést, hogy többet kaptak, mint amire számítottak, mert személyemben nem csak egy fotós volt velük. Hármunk közül – a pár és én – nekem van a legtöbb esküvői tapasztalatom és bizony gyakran kikérik a véleményemet és jó néven veszik, ha már az előkészületeknél segítek, akár a helyszínválasztásban, akár a készülődés során. Gond nélkül csatolok fel egy uszályt, igazítok ki egy elszabadult tincset, teszem fel a vőlegény kitűzőjét vagy szólok, ha elkenődött a smink. És akkor még nem beszéltem a lelki támogatásról, mert legyünk őszinték a nagy nap az ifjú pár számára érzelmileg és fizikailag is megterhelő, bármennyire is örömteli. Nagyon sok energia mozdul meg a vendégek irányából, az érzelmi túlfűtöttségben van, hogy egy-egy alkalommal komoly családi drámák is kibontakoznak, ilyenkor elkél a támogatás. Mivel a nők sokkal lelkizősebbek és empatikusabbak, jobban le tudják reagálni a szélsőségesebb érzelmi helyzeteket és praktikusabbak is. Egy jó fotós kicsit mindenese is az eseménynek, hiszen ő a hivatásos szemlélődő, mindent kiszúr, és ahol tud, segít.

Vannak külföldi munkáid is. Merre jártál, hol fotóztál a világban?

Az utóbbi pár évben úgy alakult, hogy évente többször is eljutottam egy-egy külföldi esküvőre. Olaszországban, Svájcban, Angliában több alkalommal fotóztam, de voltam egy Karib-tengeri szigeten Bonaieren is. Az eltérő környezet, a más szokások nagyon inspirálóak tudnak lenni, mindig örömmel vágok bele egy – egy ilyen felkérésbe.

Ha van „vonatimi-stílus”, mik a stílusjegyei?

Szeretem megismerni a párjaimat, megismerni a gesztusaikat, a vonásaikat is. Erre nincs sok idő, de fontos, hogy ne idegenként álljunk a gép két oldalán, mert nekem tudnom kell nekik a legszebb arcukat megmutatni. Arra törekszem, hogy önmagukat lássák, és ne egy mesterkélt pozőrködés eredményét. Nagyon szeretem a természetességet a gesztusokban, a viselkedésekben és a pillanatokban megragadni. A spontán örömöt visszaadni a képeken, ez a legszebb – sokszor meg is hatódnak, amikor ilyet látnak.

Hogy megy ez a gyakorlatban? Ha valaki veled szeretne dolgozni, mit kell tennie?

Az első kapcsolatfelvétel általában emalien szokott megtörténni, ahol az érdeklődő megírja az elképzelését, én küldök egy árajánlatot és személyes találkozóra invitálom őket, ahol átbeszéljük a részleteket. Itt kiderül, hogy egy hullámhosszon vagyunk-e, hiszen ez fontos a közös munkához.

Amikor nem dolgozol, akkor…?

Budapesten élek és szabadidőmben sportolni járok. A fotózás nagyon kemény fizikai munka, kell hozzá állóképesség. 10-12 kiló a felszerelés és nagyon embert próbáló egy 14 órás intenzív, alkotói jelenlét mondjuk az esküvőn és annak előkészületein. Én akkor sem kapcsolok ki, amikor épp nincs a gép az arcom előtt, olyankor is figyelem, hogy mi történik, jár az agyam, hogy honnan fotózzam a következő pillanatot, hogy le ne maradjak valamiről. 2,5 évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy itt az ideje, hogy fittebb testben éljem a napjaimat, ezért elkezdtem egy személyi edző segítségével edzeni és kiemelt hangsúlyt helyeztem az egészséges táplálkozásra. Ma már a mozgás nem csak a szenvedélyem, de az edzőmmel most egy kifejezetten menyasszonyoknak szóló alakreform program kialakításán is dolgozunk.

– Vona Timi –